Gravity (Gravitáció)
Sziasztok!
Ha valakit meg akarsz győzni, hogy a mozinak igenis van létjogosultsága a jelenlegi torrentekben gazdag világban, és szemléltetni szeretnéd egy filmmel, akkor az ne az Avatar legyen! A mai falatot válaszd! Ugyanis ez a film gyakorlatilag értelmét veszti, ha nem IMAX-ben nézed.
A Hubble teleszkóp meghibásodott és Ryan Stone-nak (Sandra Bullock) kell megjavítania néhány asztronauta segítségével. Egy adag űrszemét elszabadul és szabotálja a küldetést, elsodródott űrhajósaink pedig próbálnak visszatérni a Földre.
Alfonso Cuarón rendezésében és Jonás Cuarón segítségével megírt forgatókönyvvel készült el az alkotás. A történetben szinte semmi említésre méltó sincs. Sandra Bullock és George Clooney menekülnek a végtelen űrben egy adag kozmikus törmelék elől. Nem túl érdekes. A színészi játék pár fokkal jobb. Clooney teljes sármjával igyekszik a megnyugtató karaktert hozni, sikeresen. A színészek közül Sandra Bullock viszi a prímet. Remekül játszik, ő lenne felelős a drámáért, nekem viszont ügyetlennek már-már életképtelennek tűnt, pedig elvileg egy zseni, akit azért küldtek fel, mert csak neki van meg a tudása, hogy rendbe hozza az emberiség egyik legprecízebb gépét. A történet lezárása sem működött kifejezetten jól, legalábbis nekem nem volt elég. Szerintem a kicsit döcögős, gyengécske történetet le lehetett volna zárni sokkal drámaiabban is. Mostanra mindenkiben felmerülhetett a kérdés, hogy lehet az, hogy egy 91 perces Sci-Fi Thrillernek nevezett alkotást, gyenge történettel, másfél jó színészi játékkal, nagyszerű filmnek nevezek, sőt azt mondom, hogy egy kiváló példa a moziba menetel szükségességének. Akkor kifejtem. Ez a 2013-as alkotás nem kevesebb, mint egy Golden Globe-díjjal hat BAFTA elismeréssel és hét darab Oscar szobrocskával jutalmazták a hozzáértők. Ennek az az oka, hogy a temérdek elismerés egy részét a rendező kapta, nagyon is jogosan. Egy nagyobb szeletet a mindenféle hangért járó díjjak tesznek ki, és a maradékot a vizuális dolgokért kapta. A felvezetőben említett ok az az, hogy ezt a filmet IMAX körülmények nélkül nem lehet nézni. A film nem arra használja a 3D-t, hogy felénk hajigálja az űrszemetet, hanem teret képez vele. Én nem rajongok kifejezetten az űrutazásért, nem nézek videókat asztronauták mindennapjairól, vagy magáról a végtelen világűrről. Teljesen laikusként lenyűgözött az a látvány, amit a film az arcomba tolt, tátott szájjal ültem és bámultam. Egy barátommal, akit sokkal jobban lázba hoz ez az űrutazásosdi, néztem a mozivásznat és nem tudtuk megbeszélni a látványt csak ámultunk, hogy ez gyönyörű. Fokozni csak azzal tudták volna, ha még a mozi teremben súlytalanságot csinálnak. Fantasztikus élmény volt. Ugyan ez a film viszont 2-D-ben egy tévén, vagy ne adj isten, egy számítógép monitoron messze nem tudja vissza adni azt a látványt, az érzetről nem is beszélve. Szóval ez a bonbonfalat a csoki gyárban isteni, kihagyhatatlan darab, de ha hazaviszed, keserű lesz, és nagyon unni fogod.
Érdekel ez az alkotás, de nincs egy IMAX vetítő termed, akkor vigyázz ezzel a falattal. Nem hiszem, hogy érteni fogod, miért van ekkora hype körülötte. Valószínűleg egy nagy 3-D tévén se lesz ugyan az, de lehet vele próbálkozni. El tudom képzelni, hogy pár éven belül újra vetítik IMAX-ben, akkor viszont mindenkinek kötelező darab lesz.
Dávid voltam, holnap egy újabb falattal várlak titeket. Sziasztok!