Sziasztok!

A mai falat egy igazi szerzői film. A szerzői film azt jelenti, hogy egy embere felelős az egész készítési folyamatért. Ő írja a forgatókönyvet, rendez, áll be a kamera mögé, zenét választ, egyszóval a filmkészítés minden aspektusa felett ő az atyaúristen. Ez nem mindig sül el a legjobban, de a mai ajánló alanya kiváló lett.

A II. világháború Franciaországában járunk. Az ország náci megszállás alatt, és egy kis csapat zsidókból álló amerikai osztagot küldenek a német katonák kiiktatására.
Aldo Rain hadnagy (Brad Pitt) vezette osztag olyan sikeres lesz, hogy a teljes német hadsereg féli nevüket. Az ő sorsukat követhetjük végig a háború befejeztéig.

Quentin Tarantino 2009-es alkotás teljes egészén a szakember keze munkája érződik. Amennyiben láttad bármelyik régebbi alkotását, pontosan tudod mire számíthatsz. Neves színészek nagyon karakteres játékára, viszonylag ismeretlen színészek álltal játszott mellékszereplők, akik ettől függetlenül kiválóan teljesítenek. Erős, potens női karakterek. Fejezetekre bontott remek történet, abszúrd vérontásokkal megspékelve. Nagyszerűen megírt szövegkönyv, ami pattogós, káromkodással telitűzdelt és sokszor a humorért is felelős. A zene választás is érdekes, elsőre szinte mindig furcsának tűnik, de valahogy mindig passzol. A nagyobb szerepekben Brad Pitt, Mélanie Laurent, Christoph Waltz és Diane Kruger alakítanak. A két női karakter a szokásos erős női szerepet töltik be, nagyon finom játékkal. Brad Pitt a kemény amerikai macsó, főleg a káromkodás és a vérfürdőért felelős. Christoph Waltz kiemelkedik a kvartettből, mega stílusos és apróságokkal teszi tökéletessé alakítását. Ezt mutatja, hogy 2010-ben az Oscar, a Golden Globe és a BAFTA gálán is elismerték egy-egy díjjal teljesítményét. A mellékszereplők közül kiemelendő Eli Roth, Michael Fassbender és Daniel Brühl játéka, kis szerepekben emlékezeteset tudtak nyújtani. A kalandfilm és a dráma ötvözete a film, egy háborús történet az 1940-es évek közepéről, nem szokványos módon elmesélve. Olyan Trantinosan tálalt történelmi dráma, abszurd humorral és nevetségesen sok művérrel. Meg se próbálkozik történelmileg hű maradni, de nem is kell neki. Nincsenek nagy fordulatok, de remekül ritmizált jól megírt sztori és ha egy szóval kellene jellemezni, akkor a stílusos szót használnám. A kedvenc rendezőm egyik legszebben csillogó ékköve ez a film, nem tudnék kifejezetten negatív dolgot mondani róla. Kis érdekesség, Tarantino az összes filmjében kameózik egyet, ebben a filmben a legnehezebb megtalálni őt, pedig kétszer is kamera elé áll két különböző szerepben. Annyit segítek, hogy ha meg akarod találni, akkor a film elejétől nagyon figyelj, olyat játszik, hogy még a haját is ledobja. 

Amennyiben szereted a Tarantino filmeket, de még nem láttad ezt, akkor azonnal pótold, nagyon megéri, ha még egyet se láttál a mestertől, kezdhetnek ezzel. Viszont ha nem rajongsz munkáságáért, akkor ezt se fogod szeretni.

Dávid voltam, holnap tovább válogatok a bonbonos dobozból. Sziasztok!